1230 - Első fennmaradt írásos említés "Villa Osl" alakban.
1280 - IV. László király Miklós galgóczi főispánnak adományozza, később ennek testvére, Bunai Mihály lesz a tulajdonosa.
1360 - Az Osl nemzetségből származó Pinnyei István a tulajdonos.
1387 - A Kanizsay család birtoka.
1390 - Kanizsay János esztergomi érsek kápolnát építtet.
1504 - II. Ulászló király beiktatja Pinnyei Antalt osli birtokaiba.
1536 - A Kanizsay család fiúági kihalásával, Orsolyával kötött házassága révén, Nádasdy Tamás lesz a birtokos. Ugyanakkor a Pinnyei család birtokrésze kihalásuk után a Zalayak kezére kerül.
1570 - Súlyos pestisjárvány pusztít.
1572 - A protestánsok lerombolják a kápolnát.
1578 - A Zalayak eladják Oslit Chernell Tamásnak.
1594 - A török pusztítást követően hosszú ideig lakatlan hely.
1644 - A hívők felépítik a lerombolt kápolnát.
1681 - A Nádasdy birtokrész az Esterházyaké lesz.
1683 - Kara Musztafa török seregei megsemmisítik.
1690 - Barokk stílusban új kápolnát építenek.
1694 - Esterházy Pál újratelepíti a falut, lakói 1752-ig adómentességet élveznek.
1728 - Osli önálló településsé alakul, 10 család lakja, s további 19 család bérlőként jár ide.
1747 - 1766 A kápolnát hajóval és toronnyal bővítik, kialakul a templom maihoz hasonló formája.
1766 - A falu első ismert ludi magistere, tanítója Bors János, akinek kertje, háza és jövedelme is van.
1768 - Esterházy Miklós József hg. szerződésben erősíti meg, hogy a falu 120 Ft értékben megváltotta úrbéres szolgáltatásait.
1804 - Az Esterházyak 100 hold irtásföldet váltanak vissza.
1808 - Önálló plébánia létesül. Az első plébános Klein Henrik.
1848 - 1849 A szabadságharcban 14 osli harcol, s ketten hősi halált halnak: Németh Mihály tüzér, Kasztics György közhuszár.
1857 - Létrejön a "Tagosítási, legelő és erdő elkülönzési és úrbéri rendbeszedési egyezség", az ún. "tagosztál".
1859 - A templom körüli temető helyén felszentelik a Kálváriát, a temető a mai helyére kerül.
1889 - Megalakul az Önkéntes Tűzoltó egyesület.
1914 - 1918 Az I. világháború 238 osli férfival ismerteti meg a poklot. A hősi halottak száma 47.
1936 - Dr Balázs Gyula jegyző irányításával rendezik a falut. (fásítás, útépítés, árkok kialakítása).
1938 - Hősi emlékmű avatása.
1945 - márc. 28. A falu számára véget ér a 40 halottat követelő II. világháború.
1948 - A volt Hangya Szövetkezetből létrejön a Földművesszövetkezet.
1956 - 1958 Orvosi rendelő és lakás épül.
1959 - Megalakul a Petőfi Tsz. Elnöke : Németh Imre.
1962 - Művelődési otthon épül.
1968 - Elkészül az óvoda.
1976 - Az egyesült Tordosamenti Tsz-ben folytatódik a gazdálkodás.
1989 - Emléktáblát avatnak a II. világháború áldozatainak emlékére.
1990 - Megalakul a község önkormányzata.